Nyelvvizsgák
A nyelvtudás megléte szinte alapvető elvárás manapság. Számtalan területen szükségünk van rá, de sokszor a tudás magában nem elég, bizonyíték is kell arról, hogy valóban megfelelő szintű ismeretekkel rendelkezünk idegen nyelven is. Szükségünk van arra, hogy nyelvvizsgát tegyünk.
A Coventry House Nyelviskolában
a következő típusú nyelvvizsgákra van lehetőség:
- TELC
- BME
- Goethe
Miért érdemes nyelvvizsgát tenni?
- plusz pontot ér a felsőoktatási felvételi során,
- a diploma megszerzésének feltétele,
- előny a munkáltatóknál,
- plusz pótlékot kaphatunk rá a fizetés mellé,
- visszajelzés arról, hogy valóban megfelelő a nyelvtudásunk,
- sikerélményt ad,
- motivál a nyelvtanulásra,
- idősebb korban is frissen és fiatalon tart.
Melyik nyelvvizsga szinten mit kell tudnom?
B1 - ALAPFOK
A B1 szint a küszöbszintnek felel meg, és két fő ismérve van. Az egyik ezek közül az a képesség, hogy a nyelvtanuló képes az interakciót fenntartani, és el is juttatja a címzetthez mondanivalóját a legkülönfélébb kontextusokban és a körülötte zajló hosszabb beszélgetés főbb pontjait követni tudja. A B1 szint által leírt képességek másik jellegzetes csoportja azzal kapcsolatos, hogy a jelölt képes rugalmasan megbirkózni a mindennapi élet problémáival, pl. a tömegközlekedésben kevéssé megszokott helyzettel; kezelni tudja azokat a helyzeteket, amelyek akkor adódnak, ha utazási irodában intézi utazási ügyeit, vagy éppen utazás közben; és ismerős témákról szóló beszélgetésbe előzetes felkészülés nélkül is be tud lépni.
B2 - KÖZÉPFOK
A középfokú nyelvtudással rendelkező hallgató meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel is, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni sokféle témában, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
C1 - FELSŐFOK
A C1 szint a haladó elnevezést kapta. Ezt a szintet széleskörű nyelvismeret jellemzi, amely folyamatos, spontán kommunikációt tesz lehetővé. A nyelvtanuló folyékonyan és természetes módon tudja magát kifejezni, majdnem erőfeszítés nélkül. Széles körű szókinccsel rendelkezik, amelynek segítségével körülírással könnyen pótolja a hiányosságokat. Ritkán keresgéli a szavakat és használ elkerülő stratégiákat, csak a fogalmi szempontból nehéz téma gátolhatja meg a természetes, gördülékeny nyelvhasználatban. A hangsúly leginkább a beszéd folyamatosságán van. Beszéde világos, gördülékeny és jól szerkesztett, ami azt mutatja, hogy ura a nyelvet szervező és összekötő kohéziós eszközöknek.
Azonban a nyelvvizsgákkal kapcsolatban is vannak általános tévhitek. Például a következők:
Bizonyos nyelvvizsgák könnyebbek. A nyelvvizsga sikeressége mindig a vizsgázó felkészültségén és személyiségén múlik. Mivel nem vagyunk egyformák, így van olyan feladattípus, ami az egyik embernek nagy nehézséget okoz, míg ugyanazt a másik könnyedén megoldja és persze fordítva. Emiatt nem lehet a nyelvvizsgatípusokat könnyű és nehéz kategóriákba sorolni, mindegyik típus más és más, a cél, hogy megtaláljuk azt, ami hozzánk legjobban illik.
A nyelvvizsgázás a fiataloknak való. Ez sem így van. Ugyanúgy részt vehetnek a nyelvvizsgákon és ugyanúgy sikereket érhetnek el a középkorú és az idősebb korosztály tagjai is, mint a fiatalok. A nyelvtanulásnak és a nyelvvizsga-jelentkezésnek nincs felső korhatára.
A nyelvvizsga örök tudást biztosít. Sajnos ez sem igaz. A nyelvvizsgánk megszerzése csak a kezdet. Utána is ugyanúgy szükség van arra, hogy folyamatosan foglalkozzunk a nyelvvel és fejlesszük a tudásunkat, máskülönben nyelvvizsgánk csak egy üres papírdarabbá válik.